ablog
isolated notes exposed

vienna 2004

Máshová nem fér be, úgyhogy ide kerül.

2004 július 03 : szombat

Oké. Az egész reggel 8 kor kezdődött. Akkor keltem fel. A csomagok már bepakolva. Reggeli. Cigi. Pepecselés. Taxival fél 10-kor a pályaudvarra (miért kellett olyan korán ?). Telefon feltöt a bankautomatánál, roaming bekapcs. Péterrel találkozás. Vonatra fel. Anyunak integet. Elindul.

Pestig megőrültem, annyira unom már azt az utat. Kelenfödön leszáltunk, aztán fél óra után felszálltunk az EC-re (most 13:15-öt mutat az óra, illetve akkor). A vonaton találkoztunk Zolival. Az EC kicsit igényesebbre sikerüt, mint az IC, az út viszont Hegyeshalomig legalább olyan unalmas volt, hiába volt sokkal rövidebb (legalábbis időben). Hegyeshalom előtt még befigyelt a magyar és az osztrák határőr. Személyiigazolvány, határátlépés. Pont.

Ahogy átléptük a határt hirtelen megjelentek a szélerőművek. A határtól 20 km-re biztos másképp fúj a szél, ugye. 15:50-re beértünk Bécsbe (a továbbiakban Vienna, vagy nem).

Első utam a rendőrségre vezetett (na jó az első a postára, a második a rendőrségre, csak így jobban hangzott). A téma mindkét helyen a bérlet volt. A bérlet 45 euroba került, fincsi mi? Na, lényeg, hogy barominagy csomagokkal elindultunk szálláshelyünk felé. Kb 5-re már pakoltunk ki. A szoba 37 mm, ketten vagyunk benne Péterrel. 7 óra felé elindultunk a városba. Felkerestük azokat a helyeket, ahol a suliink (így kell írni ?) lesznek. Végigmentünk azokon a helyeken, ahol másnap is, így most nem irom le. Az, hogy kétszer jártuk végig a helyeket annak köszönhető, hogy nem volt nálam a fényképezőgépem, az elemek meg otthon töltődtek (ezért a képeket lásd a kövi napon). Mire hazaértünk, a többiek kipurcantak. Ehe! :)

Na ennyi.

2004 július 04 : vasárnap

Iszonyat szarul aludtam, sebaj. 8-kor keltem (mindegy), 9-kor elindultunk keresni egy boltot. Iszonyat, vasárnap, egy 1,6 milliós fővárosban alig találtunk nyitott boltot a környéken. Végülis nem messze nyitva volt egy BILLA. A környék kb a Köbánya-Kispestre emlékeztetett. A bolt előtt egy iszonyat kreoll pasi szintivel nyomta a zenét, hozzá magyarul énekelt. Borzalom. Borzalom mégegyszer, meg egy osztrák homeless, aki cigit tarhál, sikertelenül. Na, hazaértünk, kipakoltunk, fényképezőgép a táskába, kalandra fel.
Schwedenplatz-tól séta a Stephansplatzig. Dómot megnéztük. Onnan Michaeler platz, majd a Hofburg-on át a Museumsquarter-re, majd a Mariahilfer strasse-ra. Na, kb 12:30 volt mire tudtam inni egy kávét. 2 euro, belefér.
A többiek az ebéd után, én a kávé után végigsétáltunk az utcán (Mariahilfer strasse, ugye), majd Péterrel elmentünk a Karlsplaztra.
Itthon. Találkoztunk Annával, és Katával. Egy meccsnézés van kilásban, tanulni kéne ?
Na, a tanulás bukta. A Görögök győztek. Az egész környéken alig találtunk egy kocsmát ahol meccset lehetet nézni. Végü valami 10-ed rangú kocsma volt az egyetlen mencsvár. A sör 2.40, a hely lepukkant. Fürdés, alvás, jónapotkívánok.

2004 július 05 : hétfő

Reggel nyolc, óra csörög. Reggeli, majd 9 kor indulás az ÖAD irodába Annával. A többiek már elmentek tesztet írni. 3 metróval (U-Bahn ugye) elértünk a Schottentor-ig, aztán onnan gyalog tovább. 9:30 kor találkoztunk Vikivel és Zolival. ÖAD iroda, Jacqueline, papírmunka 1000-rel. Kaptunk 215€-t. Ebéd az egyetemen (nemtommi). A többiek elmentek bejelentkezni, én indultam a suliba. Tesztírás. Grudstuffe 3 helyett Mittelstuffe 2, francba. A csoportban legalább 20-an voltunk, de megigérték, hogy holnap már kettészednek minket (mármint a csoportot). Óra után (ami azért nem volt annyira triviális, néha (na jó, legtöbször) csak pislogtam, de a végére kezdtem belejönni) elmentem kávézni, sétálni, fagyizni és sétálni (ebben a sorrendben) Akimi-vel, egy Japán lánnyal. Este hazaérés, tea, sör, és beszélgetés a többiekkel. Most még megirom ezt a napló izét, meg kiválogatom a képeket, aztán tanulás és alvás. Holnap 10-re megyek énis bejelentkezni.
Ja, ma kevés képet csináltam.

2004 július 06 : kedd

A mai nap igazi katasztrófa volt. Reggel bementem valamilyen irodába bejelenteni a lakhelyemet. Ez kb 45 percet vett igénybe. Kb 11 elõtt Aztan rohantam a nyelviskolába, hogy Bécsrõl egy tájékoztatót meghallgassak. Kicsit elszonytyolodtam, amikor kiderült, hogy valójában filmvetítésrõl van szó (amin mellesleg megjegyzem 3-an voltunk). Aztan rohanás egy internetkávézóba, ahol megnéztem az e-mailjeimet. Kiderült, hogy kevesebb pénzt kapok, mint amire számítottam. Sebaj, itt még nem csüggedtem. Aztán elnéztem a Mariahilfer strasséra, amit nem sikerült végignéznem, mert rohannom kellett vissza a nyelviskolára. Az óra (mivel ekkor már nagyon fáradt is voltam) elég nehezen ment. A csoportot kettéosztották, és az én csoportom többsége teljesen életképtelen. Az óra után rohanás haza, aztán vissza a Stephansplatz-ra Annával és Vikivel találkozni. Egy kevéske vásárlás (igazi nõi módra fehérnemükkel meg minden :) ) Visszafelé már iszonyat fáradt voltam, de még bementem egy Spar-ba vacsorát vásárolni. Hazafelé és itthon kiderült, hogy
a) olyan halat vettem, amit nem szeretek
b) A zsömléket, amit vettem 10-12 percig kell(lene) sütni kb 200-220 fokon
Iszonyat jó. Most már leginkább a “Hát én meg mit keresek itt ?” kérdés motoszkál a fejemben. Anna teája egy kicsit felvidított, de egyébként meg szar az egész…

2004 július 07 : szerda

Na, a mai nap sokkal jobban sikerült. Reggel felkelés után irány a Mariahilferstrasse (igen tudom, minden nap oda megyek, de megpróbálom, hogy a holnapi legyen az utolsó), hogy befejezzem azt, amit elkezdtem. Kinéztem magamnak egy hangfalszettet (Creative, 6.1-es, 80€) és valószínűleg holnap megveszem. Ez bearanyozta a napomat. Utánna találkoztam a többiekkel, ebéd a menzán, e-mailek, suli. A nyelv egyre jobban megy, már 90%-ban értem a tanárt :). Utánna haza, leckeírás, majd Vikivel és Katával be a városba egy esti sétára. Most már hajnali 1 van, úgyhogy megyek lefeküdni, csak ezt még befejezem.

2004 július 08 : csütörtök

Reggel ébredés után elmentem megvenni a hangfalakat. Kellemetlen meglepetés volt, hogy egy Media Markt szintű boltban nem lehetett bankkártyával fizetni. A hangal iszonyat nehéz volt, ami leginkább a kollégium és a metrómegálló között éreztette a hatását. Itthon kipakol, összerak, kipróbál. Konklúzió: iszonyat büntet. Egy óra felé elindultam a suliba, majd suli után söröztem a szerbekkel. Este elmentem Annával és Katával sétálni a Donauinsel-re. Elég fura meglepetés volt, mintha a város összes szórakozóhelyét egy helyre (egy kis, kb 200-300 méter széles, de annál hoosszab szigetre) zsúfolták volna össze. Hazaértünk, és kb negyed 2-ig beszélgettünk.

2004 július 09 : péntek

A tegnapi hosszú beszélgetésnek megvolt az eredménye. Az órám többször csöngött, de végül délben sikerült felkelnem. Ez már csak azért is volt kellemetlen, mert megbeszéltem a többiekkel, hogy negyed 1-kor találkozunk az egyetem előtt. Végül háromnegyedre értem oda, ami nem kis teljesítmény, tekintve, hogy belefért egy borotválkozás, 3 metró 2 átszállással. Így a többieket lényegben épp hogy elértem. Megebédeltem, aztán irány a suli. Az első másfél óra helyett egy rövid városnézés volt. Igazából azt hittem, hogy már mindenhol jártam, de kiderült, hogy egy csomó hely mellett csak simán elmentünk. Nagyon jó érzés volt, hogy pont lemerült a fényképezőgépem, így mehetek el mégegyszer. Talán majd hétfőn. Este buli volt az egyetemen, elmentünk. 4€. Hihetetlen gáz volt.

2004 július 10 : szombat

Ha jól emlékszem 10 felé találkoztunk volna, de csúszott kb fél órát, mivel előtte elmentünk boltba (ami a kollégiumunktól kb 150m-re található). Aztán irány a Flohmarkt (bolhapiac, ugye). Hát nem volt semmi, ennyi kacatot egy helyen. Végeredményben sikerült megint 22€-t költenem 3 CD-re (Autechre, Brian Eno, Herbaliser). Itthon böszme nagy döglés, házicsinálás, de már készülődünk a nap eseményére, a mosásra. Tehátakkor. Ruhákat összeszedi mindenki. Lent találkozás a mosószobában. Ruhákat szétválogat, bepakol. Tűnődik, hogy most akkor mit is kell csinálni. Szerencsére vannak még lent rajtunk kívül, akik magyaráznak (csak a miheztartás végett, a mosás-projectben résztvevők: Anna, Viki, Péter, Zoli és jómagam) így 15 perc mulva már ki van válsztva a program, kártyáról kifizetve a mosás. Ok. 45 perc nyugalom, addig én genyó módon Vikivel ellenőriztetem le a házimat. 45 perc lejárt, lemegyünk, ruhákat átpakoljuk a szárítóba, másik adag ruha be a mosógépbe. Na jó, ez már kezd unalmas lenni. Lényeg, hogy az a rohadt szárító kb 1 órán keresztül gõzölte meg fõzte a ruhákat. A másik adag ruha már rég lejárt, közben a szárító tetején tojást lehetett volna sütni. Én meg teljesen be voltam parázva, hogy fele akkora lesz az összes ruha. Kb 9-re végeztünk az egésszel. Este 10-re bementem Annával a Stephansdom-hoz, találkoztunk 3 spanyol lánnyal, egy spanyol és egy kanadai sráccal, és elmentünk sörözni a Bermuda-dreieck egyik kocsmájába. A spanyolok nagyon kedvesek és vidámak voltak. Kb 1-re értünk haza.

2004 július 11 : vasárnap

Hát a mai napról keveset írok, de annál több kép készült (kb 150 darab). Reggel a szokásos dolgok (reggeli, stb). Délben indulás Schönbrun-ba (a császár nyári rezidenciájába). A résztvevők: Anna, Viki, Zoli és én. A belépő 14 € volt (magyar diákigazolvánnyal kedvezmény). A kastélyon belül nem volt szabad fotózni, ezért az ott készült képek elég rosszul sikerültek :). A kastély megnézése után (40 szoba) elmentünk ebédelni a közelbe, majd visszamentünk megnézni a maradékot: a parkot, a labirintust és a Gloriette-t. Este 7-re értünk haza, aztán találkoztam Katával és Kingával (pécsről). Most 11 óra van, még kicsit gépezek, aztán nyomás aludni. Holnap suli. hahaha.

2004 július 12 : hétfő

A mai reggelt a nagy semmittevéssel töltöttem. Suli után elmentem Annával és a csoporttársaival megnézni a Hunderwasserhaus-t. Képek csatolva. Itthon kicsit németeztem, néha azt is kell. Aztan este beszélgettem Vikivel, aztán Vikivel, Péterrel és a vendégeivel, aztán Péterrel és a vendégeivel. Eredményes nap. Egy csomó dolgot viszont elterveztem, az sem utolsó (komoly szellemi tevékenység).

2004 július 06 : kedd

A mai napot viszonylag sikeresnek mondhatom. Először az egyetemre mentem be internetezni, mert anyagot kellett gyüjtenem a hazifeladatomhoz. Miután végeztem ellátogattam a közeli Votivkirche-be, megnéztem kívülről és belülről. Aztán megszemléltem a Rathaus-t (ami már nem volt annyira közel, de nem vészes) és a szemben levő Hofburgtheater-t, aztán visszasétáltam az egyetem felé, ittam egy kávét egy közeli kávézóban, majd találkoztam a többiekkel. Ebéd után, (amit együtt költöttunk el :) ) és suli előtt sikerült még megnéznem a Parlamentet, a Museum negyedet, a Secession-t és az Operát (többet ezek közül már láttam, de nem volt nálam fényképezőgép). Suli, Haza, Leckeírás (jókisfiú módjára). Estére megszerveztünk egy találkozót, és iszonyat sok ember volt ott. A találkozó helye, a már jól ismert Ma Pitom Pub volt. Szoval volt ott mindenki: 2 spanyol lány (Carol és Meritxell) egy lány Svájcból a 2 Szerbia-Montenegrói arc (Sylvia és Dusan), két srác Franciaországból (Marko és a barátja) és egy srác Texas-ból (Trey).

2004 július 14 : szerda

Reggel megcsináltam a leckét (másfél oldalas fogalmazás Habsburg Ottoról), majd találkoztam a többiekkel. Zolinak volt valami feladata, úgyhogy segítettem neki az internetről összegyüjteni anyagot. Suli előtt még megnéztem a stadtparkot. Itthon megcsináltam az aktuális leckét, és megint leelenőriztettem Vikivel. Este bementem a Rathaus-hoz, a szerbekkel és a spanyolokkal. Fél 1 körül értem haza.

2004 július 15 : csütörtök

A mai nap, ugy el lett szúrva, ahogy csak lehet. El akartam menni a múzeumba az iskolával, úgyhogy 10-re bementem a Karlsplatz-ra. Persze nem ma volt, hanem holnap lesz. Sebaj, legalább egy kávét ittam reggel. Aztán bementem az egyetemre internetezni, aztán hazaugrottam, majd vissza az egyetemre ebédelni. Az ebéd Gyros-nak volt keresztelve, de sokkal jobban hasonlított egy sima rizseshúsra. Nyelvóra után elmentünk a szokásos elberekkel sörözni, majd megnéztük a Belvedere kastélyt. Aztán meglátogattunk egy Mexikói szórakozóhelyet, este pedig bementünk a Rathaus-hoz. Hazafelé kipróbáltam, milyen az utolsó metró.

2004 július 16 : péntek

Na, ma sikerült elmenni a Wien Museum-ba, majd óra után elmentünk ebédelni. Igazából az egész osztály ment volna, de csak 5-en voltunk. Kaja után elmentünk egy közeli pub-ba, ami éppen az nap ünnepelte az 5. éves születésnapját, és ingyen volt a sör és a bor. A mai napról még csak annyit, hogy hazaértem, és este dumáltunk egyet Péterrel.

2004 július 17 : szombat

Reggel kirándulás volt a Kahlenberg-re. Reggel 11 kor volt a találkozó az iskola előtt. Aztán kiderült, hogy 10 kor volt, tehát finoman szólva is lecsúsztam. Sebaj, ha már így terveztem, akkor el is megyek. Ehhez csak azt kell tudni, hogy nem tudtam pontosan a hely nevét, nem volt nálam térkép, és nem tudtam hogy kell oda eljutni. Ezen problémák megoldása 20 percet vett igénybe, aztán indulás. Kb 40 perc volt az út. A kilátás iszonyat jó volt, egész Bécset be lehetett látni. Kellemes volt, ahogy a zöldelő hegyek mögött látszódik Bécs egy kellemes szmog-felhőbe burkolózva. Hazafelé leszáltam Grinzing-ben, kicsit körbenéztem, aztán továbbmentem a Westbahnhof-ra, onnan a Swedenplatzra, ott benyomtam egy fagyit, meg sétáltam egy kicsit, aztán irány haza. Itt délután mind a ketten akkorat aludtunk, mint a huzat, mivel kb 30 fokos füllesztő meleg van. Most fél 9 van, este még be van tervezve egy látogatás a Donau Insel-re.

Na, hát nem épp úgy alakultak a dolgok, ahogy el lett tervezve. A Donau Insel kihalt volt. Pontosabban nem találtunk olyan helyett, ahol szivesen lettünk volna. Viszon kaptam SMS-t a Szerb-Spanyol szekiotól, miszerint Rathaus-nál indítunk, aztán buli. Kapva kaptam az alkalmon. Péterékkel bementünk a városházához, ott találkoztunk a többiekkel (ps: osztrák Radler felejtős, iszonyú édes), majd miután éjfélkor bezárt az egész hely, továbbmentünk. Egy közeli kocsmában feltankoltunk egy adag jókedvet, majd elmentünk a Volksgarten nevü diszkóba. A bejárat elõtt jött az első szűrés, ruházat alapján. A bejáratnál a második, pénztárca alapján. Aki bejutott mindkét helyen, azt egy iszonyat igényel hely fogadta. Csomó helyen fotelek, ágyak, tévék, amik táncoló csajokat mutattak. Bent egy hölgynek az volt a feladata, hogy lámpánál “napozzon” a terem közepén, fürdőruhában. Kint a kertben két úszómedence, meg minden, szóval igényes volt. Pirkadat után, a hajnali metrót is kipróbáltam.

2004 július 18 : vasárnap

Miután a tegnapi nap barátok között is hosszúnak mondható volt, a mai napot az édes semmittevés töltötte ki. Érdekes volt egyszer, este 9 felé kimenni a szobából, mintha valamiféle más világ fogadott volna kint. Na, szóval ismét egy eseménydús nap. 35 fok, 80 fokos páratartalom.

2004 július 19 : hétfő

Ma reggel megkaptuk az ösztöndíj második részét. Egyébként a mai nap sem telt valami eseménydúsan. Szokásos ebéd a többiekkel, aztán nyelvóra, ahol tesztet írtunk, aztán hazajövetel. Itthon meg egyszerűen elment az este. De a rohadt por-szörptől már nagyon tele vagyok, holnap veszek egy kólát :)

2004 július 20 : kedd

A mai reggelt egy sétával kezdtem. A kollégiumunktól elsétáltam a Swedenplatzig, ami mondjuk nincs messze (kb fél óra). Aztán elmentem egy kis bevásárókörútra, közben találtam egy Bang & Olufsen studio-t. Ebéd után még megnéztem a Stephansdom-ot belülről. Este pedig elmentem Péterrel és az iskolatársaival a városba. Bár ne tettem volna…

2004 július 21 : szerda

Ma reggel elmentem Kagran-ba, az U1-es metró egyik végállomására, csak hogy megnézzem, hogy néz ki egy Bécsi külváros, az a hely, ami nem a túristáknak készült. Rögtön a megálló közelében volt egy Pláza, amit egész idáig nem találtam Bécsben (nem mintha nagyon rá lennék kattanva a plázákra, de túristaként kényelmesebb, ha mindent egy helyen lehet megkapni). Hatafelé leszálltam az Alten Donau megállóban fényképezni. Mivel kb 3 kép után lemerült a fényképezőgépem, eldöntöttem, hogy holnap visszajövök. Ebédre sikerült megint Wiener Sniccelt ennem, és ekkor határoztam el, hogy több ilyen nem lesz. Este a szerbekkel bementünk a Museums Quarter-re, döglöttünk egy kicsit, aztán találkoztunk a spanyol csajokkal, akik hozták magukkal a barátnőjüket. Utolsó metróval hazajöttem. Ennyi.

2004 július 22 : csütörtök

Visszamentem az Alten Donau-hoz. Körbenézem a környéken, aztán elsétáltam a Vienna International Centre-ig. Onnan továbbmentem Ottakring-be (U3), aztán Spittelau-ba, ahol a Bécsi hőszolgáltatót a Hundertwasser úr festette be. (Azt már megszoktam, hogy a nők a kocsiban, a belső visszapillantó segítségével sminkelik ki magukat. Azt is elnéztem, hogy idefelé a vonaton a nő kifestette a körmeit. De az már egy kicsit sok volt, amikor Ottakring felé az U1-es metrón a velem szemben ülő uriember közelebb húzódott az ablakhoz, majd a táskájából elővett eldobható borotva segítségével szárazon leborotválta a borostáját. AAAH….) Délben visszajöttem, és megkerestem azt az olasz éttermet, amit Anna mondott, és ami kb 200 méterre volt a szállásunktól. A 4€-s bécsiszelet helyett ma egy 5€-s 32cm átmérőjű pizzát ettem. Sajna a rajta lévő szalámi kb az előrecsomagolt szalámi szintjét ütötte meg. Suli, döglés. Nap vége.

2004 július 23 : péntek

Óra előtt a városba mentem vásárolni. Bejártam a belváros nevezetesebb sétálóutcáit (Kärtner strasse, Graben strasse, Kohlmarkt strasse). Vettem két CD-t az EMI boltba (Laurie Anderson, The All Seeing I), aztán el akartam menni ebédelni, de már fél 2 volt, úgyhogy nem nagyon értem volna vissza. Így sikerült megint pizzát ennem ebédre (Wien ist Snittel & Pizza – Wien ist anderes). Szerencsére az orosz csaj is korán érkezett a sulihoz, úgyhogy elmentünk kávézni a McDonald’s-ba (ami az otthoniaktól eltérően igényesen néz ki). Itthon aztán nem csináltam semmi különöset, este sokat beszélgettem Vikivel.

2004 július 24 : szombat

Tegnap rámjött az ajándékvásárlási láz, úgyhogy hajnali 10-kor elindultam a Flohmarkta, és vettem ajándékot, meg magamnak egy másik Laurie Anderson CD-t. Vikivel ebédeltünk az olasz étteremben, aztán kimentünk strandolni a Donau Insel-re. Ott aludtam egy kellemeset, de sajna 2 órán belül beborult az idő (később esett is, de már itthon voltunk). Döglés, alvás, leckeírás.
Este bementünk a Gürtel-re bulizni. Egy Carina nevezetü bárban indítottunk volna, de az senkinek sem tetszett. Átmentünk a közeli LOOP-ba, aztán onnan taxival (8€) a Roxy Club-ba (ami iszonyat kicsi volt). Mivel a hely szűke egyenes arányban állt a bent lévő emberek számával, ezért továbbmentünk a Flex nevezetű disco-ba. Ezzel csak az volt a probláma, hogy messze volt (és ezt nem tudtuk), úgyhogy kb 45 percet gyalogoltunk. Hajnali 3-ra értünk oda, a hely 4-kor zárt, és senkinek nem volt kedve kifizetni 8€-t egy órára (pedig bent iszonyat kőkemény drum’n’bass büntetett). Másfél órát még dumáltunk és söröztünk a hely előtt, aztán hazasétáltam (szintén 45 perc kb). Mira hazaértem elégge tele lett mindenem az egésszel. Jóéjszakát.

2004 július 25 : vasárnap

Ma reggel (“reggel”) mosás, aztán irány a Salvador Dali kiállítás. Utánna egy kis séta, fagyi, bolt, alvás. Este Péterrel és Vikivel dumáltunk. A buli utáni vasárnapok mindíg tartalmasan telnek. Ja, Péternel iszonyat nagy kupleráj van, miközben irom eszik. :)

2004 július 26 : hétfő

Reggel – ami nálam rendszerint fél tizet jelent – elmentem vásárolni a spar-ba. vettem pár ajándékot, meg néhány élelmiszert, amire szükségem volt. A pénztárnál 28 €-t fizettem, ami barátok között is legalább 7000 jó magyar fontintnak felel meg. A cuccokkal hazaérve pont annyi volt az idő, hogy semmit nem tudtam csinálni, így informatikushoz máltóan bemente internetezni az egyetemre. Ma kollektíven mindenki úgy döntött, hogy nem ebédel bent az egyetemen (vagy bent ebédeltek, csak én nem találkoztam velük). Egyetemi látogatásom után ellátogattam a Mariahilfer strasse-ra, ahol kinéztem magamnak egy Espirit pólót, de még nem vagyok biztos benne, hogy meg fogom-e venni. A hétvége után ismételten nagy kedvvek megtámogatva bementem nyelvórára, ahol a kollektív “elegem van az egészből, nem akarok tanulni” hangulatnak köszönhetően, az óra második felét intenzív nyelvtan-gyakorlás helyett a város nevezetességeinek megnézésével töltöttük. Suli, illetve városnézés után elmentem a Landstrasse megállóban lévő interspar-ba (vagy eurospar-ba, sosem tudom), hogy vegyek magamnak likőrt. Hiába, ott sem volt olyan, amilyet szerettem volna. Visszafelé leszálltam a Stadtpark-nál (és ezekben a percekbn derült ki, hogy amit multkor zeneakadémiának néztem, az a Stadtpark-ban lévő koncerthall-volt – visszamenőleg javítottam a naplón :) ), és csináltam pár képet, aztán a közelben lévő koncert-haus-ról is. Hazamentem, szokásos döglés, leckeírás. Este 8 felé jött a váratlan SMS, hogy megyünk be a városba. Kisebb lébecolás után végülis a MusemsQuarter-nél kötöttünk ki. A szerb testvérek mellett, még Anastasia volt jelen, majd később csatlakozott hozzánk a barátja is (Alex). A utolsó metrók egyikével hazamentem, alvás, pihenes, holnap új nap.

2004 július 27 : kedd

Ma sikerült egy megfelelõen nagyot punnyadnom. Ez már igazán hiányzott. Nagy fürdés, punnyadás. Ez ember sikeresen el tud tölteni másfél-két órát anélkül, hogy ennek valamifajta eredménye látszódna. A megfelelőnek ítélt időben bementem a városba, szintén ajándékot vásárolni (igen, az utolsó hetet ilyen ajándékvásárlós hétnek terveztem – már csak azért is, mert előtte nem nagyon tudtam azt, hogy mit akarok venni, másrészről azt, hogy mennyi pénzem fog maradni) a Graben strasse-n lévő Julius Meinl boltba. Óra előtt még megvettem a LehrerBuch-ot a tankönyvemhez, azért, hogy otthon majd meg tudjam oldani a könyv azon részeit, amikre nem volt idő az egy hónap alatt (hahaha, igen, én is tudom, hogy erre semmi esély). Óra után rögtön haza, majd Vikivel elmentünk vásárolni. Sikerült megint kelemes összeget italra költeni (gondoljon mindenki, amit akar :). A nap további része kellemesnek, nyugodtnak, és pihentetőnek igérkezett. Nem úgy történt. Egyik pillanatban megjelent Zoli egy doboz sütivel, amit a nagymamája küldött. Összehívtuk az embereket a házból, majd az első héten vettem borommal kellemes társalgás és a sütemény majszolás közepette elfogyasztottuk (milyen iszonyat költői, ugye?). Persze közben jött megint a hívás, hogy külföldi barátaim megint bent vannak a városban, és szivesen vennék, ha eggyel bővíteném a társaságukat. A hely, ahol találkoztunk a Gürtel és a Mariahilfer strasse sarkán volt. A kávézó (hívjuk így) iszonyat igényes, és kellemes volt (YELLOW-volt a neve, ha valaki utánna akarna nézni). Kinttartozkodásom alatt azt a tényt állapítottam meg, hogy a kocsmák/pubok 90%-ban ugyanannyiba kerülnek az italok. Így szinte mindegy, hogy hova ül be az ember. Megint az utolsó metróval sikerült hazaérnem, viszont kellemes meglepetésként a többiek is még ott voltak. Így még sikerült egy nagyot beszélgetni és a leckét hihetetlen odafigyeléssel megoldani elalvás előtt.

2004 július 28 : szerda

Reggel gyorsan vettem egy citromot a közeli boltban, mivel egyikünknek sem volt citromja vagy citromleve – ennek örömére ittam is egy teát (néha viszont kezdem azt hinni, hogy néhol nagyon belemélyedek a részletekbe, ez lehet hogy nem a legkobb dolog, dehát akinek nem tetszik, az úgysem olvassa el, vagy elolvassa, de akkor magára vessen, vagy nem vet magára, mert engem okol, azt viszont ne csinálja – bocsánat, elég fáradt vagyok). A mai napra tervezett progtam a kijelentkezés, és az ÖAD iroda meglátogatása volt. mindkettőt sikeresen abszolváltam, majd egy kávé után találkoztam a többiekkel egy kellemes menzai ebéd elköltése végett (vigyázat, irónia). Ebéd után internetezni mentem, majd suli, és hazarohanás. Este fél hét felé találkoztam Eszterrel. Séta, Kávé, Beszélgetés. 9 kor komplett találkozó volt a többiekkel a Swedenplazt-on. Meglátogattuk, búcsúzás végett a BermudaDreieck-en lévő MaPitom kávézót, majd az ottani beszélgetést otthon folytattuk.

2004 július 29 : csütörtök

Reggel (viszonylag) korán keltem, mert találkoztam Eszterrel. Az idő kb 1-ig villámgyorsan eltelt, de ebben benne volt egy kellemes (de annál olajosabb) görög ebéd (végre nem a menzán), és egy kávé. Az iskolában a mai napra volt betervezve a teszt második fele, amire – az előző napok eseményeit elolvasva láthatóan – sokat készültem. Teszt után még ott maradtam az óra második felére, mintegy bónusként. Óra után érzékeny búcsú a többiektől, majd rohanás haza pakolni. Ezzel a tevékenységgel sikeresen el is telt a nap este 9-ig. Ebben persze erős részt vállal, hogy közben több mint egy órát beszélgettem Vikivel és Annával (felváltva). Este még bementem Vikivel lefényképezni a Bermuda DreiEck-et és a Donau Inselt este (persze most romlott el az öngyújtóm). Otthon a többiek megint berendeztek valami búcsú-buli félét (Zoli már nem volt jelen, mert ma reggel hazament, ő már az otthoni ágyat nyomja). Fél kettőkor sikerült lefeküdni. Még szerencse, hogy holnap hajnalban kelek.

2004 július 30 : péntek

6:40-kor kelés. Milyen jó, hogy már második napja alszok 5 óránál kevesebbet. Ilyenkor az ember nagyon friss és fiatalos. Még gyorsan vettem egy öngyújtót a sarki Tabacconist-ban (Kapcsolódó téma: Monthy Python – Dirty Hungarian Phrasebook). Fél 8-kor indulás Vikivel a Westbahnhof-ra. Mindkettőnk csomagja iszonyat nehéz volt, egy hónapnyi teljes ruha/étkészlet/ajándék figyelt benne. Az én csomagom kb 60-70 kilót nyomott (persze ilyenkor mindíg túloz az ember). A westbahnhof-ot 45 perc alatt értük el (normálevájze 20 perc), közben majd megdöglöttünk. A vonaton mellénk ült egy magyar származású svájci nyugdíjjas hölgy, aki a családját látogatja meg Magyarországon. Valószínüleg nagyon örült, hogy végre magyarokkal találkozott, és valószínüleg szerette volna gyakorolni a magyar nyelvet, mielőtt a családjával találkozik. Ennek az lett az eredménye, hogy a vonatra betervezett alvásból nem lett semmi. A Keleti-Pályaudvaron találkoztunk Lacival, majd édes hármasban elmentünk kávézni közben kellemesen elkezdett esni az eső (a totális élvezethez, már csak az a 20 kilós hangfalszett hiányzik, amit Katánál sikerült lepattintani :). Kávé után mindenki ment a maga dolgára. Még egy kis örömcsomag volt, amikor eszembejutott, hogy a kettes metrót most felújjítják, és a szakasz első felét busszal kell megtennem. A Deák téren nagy traumát okozott, hogy mennyek-e be Dórihoz az Europarkba, de lévén már egy óra elmult, és a vonatom 14:45-kor ment, plusz a 70 kiló (túlzás esetén kevesebb) csomag eltántorított a célomtól, sajna pedig szivesen találkoztam volna vele. Szóval vonatindulás előtt másfél órával sikerült kiérnem az állomásra. Próbáltam elütni az időt egy “Élet és Irodalom”-mal, és egy “Élet és Tudomány”-nyal, de nem sikerült. Mialatt vártam a vonatot, a tegnapi vonatbalesetet (a Déli-pályaudvaron kicsit túl ment egy vonat a vágány szélénél) több TV csatorna filmezte le. Végre sikerült felszállnom a vonatra, most itt irom a hétfőig visszamenő naplót, mialatt 4-5 alkalommal ment el az áram (még szerencse, hogy gyakran mentek). Azt hiszem az egy hónapos bécsi kirándulás, de legalábbis annak dokumentálása, most, itt a vonaton (valahol Sárbogárd és Dombóvár közözz – legalábbis azt hiszem) ér véget. Itt.


Posted by aui on June 3rd, 2004 :: Filed under blog