Az ember aztán attól is fél, hogy ha minden sikerül. Illetve nem is a sikerektől, hanem az elért céloktól. Ilyenek vagyunk mi. Legalábbis én.
Normális esetben el akarok mondani valamit, és rögtön beugrik egy előadó, vagy egy dal, ami pont oda illik (ha máshol nem, hát a tekervényes és megismerhetetlen asszociációs labirintusomban pont oda). Most nem ez a helyzet. L-nél voltam, amikor megint ráakadtam erre, és innen jutott eszembe pár dolog.
Tegnap meg szabadságon voltam. Egyrészről ideje lenne már elhasználni a tavalyi szabadságot, másrészről volt egy csomó elintéznivalóm. A lakást sem takarítottam már ki több hete, meg ügye vasárnap elkezdett fájni a fogam, gondoltam megnézem a fogorvost.
Vajon mi visz rá valakit arra, hogy Holy Fuck-nak nevezze a zenekarát? Vajon miért nem hallottam még róluk? Vajon milyen drogokat szednek? Vajon hogyan képesek valakik ilyesfajta harmonikus improvizációra? Vajon milyen drogokat szednek? Ezt már kérdeztem, tudom…
Csak egy amolyan életérzés, már régen volt az, amikor megfestettem írásban azt, amit szinte nem is lehet. Egy életkép, egy pillanat, egy életérzés, ami mint a kép az ódon fényképezőgépek filmtekercsébe, beleég a lelkedbe.
Megpróbálom kicsit aggregálva leírni, hogy mik is történtek a héten. Alapvetően csupa jó dolog. Ezeknek örülök. Asszem jó hét volt. Hosszú, aggregált. Továbbolvasod. Meghallgatod.
Szóval beindult az élet. De most szó szerint, és ráadásul nem is rólam van szó. Enyhe fanyar mosolyt erőltetek az arcomra. Erre mondják azt, hogy egyik szemem sír, másik nevet.
Persze tegnap megint beütött a vákuum, ahogy az lenni szokott. De mondjuk mit is vártam. Szerencsére V elvitte a nap nagy részét, így csak este tört rám. Kimentem sétálni fél 11 felé az utcára. Kihalt volt a város.
Azért is jó, hogy elviszem magammal a fényképezőgépet, mert amikor visszanézem, akkor látom, hogy how gáz I am. Sosebaj, mert legalább tudom, hol kell javítani. Ugye a hiba felismerése az első lépés. Azért a harmadik buli zsinórban nem volt már akkora flash, de evvan. Mit csináljak, hogy ennek véget vessek?
Értelmetlen és esélytelen próbálkozás arra, hogy az ember megpróbáljon kitörni a saját maga által húzott falak mögül. Köszönet É-nek a tippért. Crystal Method megint. Filmzene megint. Rövid megint.
The Crystal Method – Starting Line
