crsh
ÁÁÁá. Most már elvárás, hogy itten írjak. Megkaptam én már ezt B-től, D-től most meg M-től is. Na tessék. Itt van, csak hogy érezzétek azért történik is velem valami mostanában.
Kezdjük onnan, hogy voltam a Mátrában a hétvégén. Igazán fiús hétvégét csaptunk, csilisbabbal, pókerrel, bolhával (majd elmesélem, ha valaki nem ismerné) és rengeteg piával (szerintem ezt meg mindenki ismeri). Ha jól emlékszem, akkor 13-an voltunk, és Z-nek pont aznap volt a 30. születésnapja. Zs.-vel hajnali 6-ig nyomtuk az ipart (bóháztunk), és nem voltunk szomjasak a végére.
Aztán kedden találkoztam V-vel, meg Sz-el. Sima alap instantos borozás volt, de nem sokkal előtte jöttem rá, hogy az egyik ismerősöm az Index újságírója (ott figyelt a neve), és nem sokkal utána megint lestírölt egy néger csaj a villamoson. De azért lényegesebb, hogy jó volt V-vel dumálni egyet, mert egyrészről már jó régen beszéltünk, másrészről meg szerintem V-re most elég rendesen ráfért egy baráti beszélgetés. Na.
Tegnap (ami meg a szerda volt), gondoltuk, hogy elmegyünk megnézni TRB új kocsmáját ITT, de közbejött valami. Egy autó. Szóval leesett a hó, az utcám (ahol a Lambó meg a Porsche meg a Ferrari szokott parkolni) meg tükörjégre fagyott. Az első kereszteződésnél (ha nem számoljuk azt, amelyiknél beszálltam) meg faszán nem tudtunk megállni. P kb 10 méterrel a macisajt előtt kezdett fékezni, és egyszer csak annyit mondott, hogy „bazmeg, nem tudunk megállni”, aztán elkezdte nyomni a dudát, meg a féket, de pont 0 gyorsulás mutatkozott. Ha lehetséges lett volna, akkor be lehetett volna minket vinni az általános iskola 7 osztályos fizika órájára, hogy „Na gyerekek, akkor ez az egyenes vonalú egyenletes mozgás”. Inerciarendszerben voltunk. A kereszteződés előtt eljhúzott előttünk egy kocsi, mi át a kereszteződésen, én ballra néztem (hátul ültem a jobb oldalon), és látom a fehér Renault-ot. Ahogy jön. A kocsi hátulja 2-3 métert csúszott, ahogy belénkjött a srác, és a szemben parkoló autótol 2mm-re álltunk meg.
Faszi kiúgrik a kocsiból, ordít, hogy „Bazmeg, mi a faszt csinálsz, ott ül a gyerekem hátul”. És kibaszottul igaza volt. De aztán hamar belátta, hogy semmit nem tudtunk volna csinálni, és bár nyilván a mi hibánk volt, de ő is ugyanígy beszívhatta volna. Elkezdtük kitölteni az A/B lapot (erről a következő fejezetben többett), közben 2szer történt baleset majdnem, egyszer meg igen. Szóval a végén már rajtunk kívül is volt egy pár, aki lapott töltött. Mondjuk megjegyzem, hogy a másik esetben egy csaj ment neki egy srácnak hátulról, aztán beültek a srác kocsijába az A/B lappal, és SÖTÉTBEN kitöltötték. Franc se tudja, hogy rendezték le :) .
Szóval. Ottó. Mert hogy így neveztük el M-mel a srác „segítőjét”, aki 10 percel a baleset (koccanás) után már a helyszínen volt, istentudja honnan érkezett. Szóval Ottó, az elmúlt időszak egyik legidegesítőbb embere volt. Jött, és mindent kurvára tudodd. Közben telefonált, magyarázott, hogy mit csináljunk, fenyegetőzött, hogy rendőrt hív (hát hívjon, az első perctől elismertük, hogy a mi hibánk), mert nem tetszik neki, hogy céges kocsi, és majd biztos visszanonjuk az elismerő nyilatkozatunkat, és különben is, adjunk azonnal kézpénzt, amit majd visszaadnak, ha megjön a biztosítotól a pénz, és mutassuk meg az összes iratot, írjunk olyat, hogy „elismerem vétkességemet, és lemondok ellenállási jogomról”. Hogy ez mi a tököt jelenthet, máig nem tudjuk, de legalább nem írtuk oda. Ekkor jött megint, hogy akkor ez így nem fog menni, ne haragudjunk, de akkor ő kihívja a rendőrséget megint. Montuk hívjad bazmeg, ki nem szarja le. Aztán még lenyomott pár ilyen akciót Ottó, én meg mondtam M-nek, hogy én most kussolok, mert nem az én autóm ütközött, semmi közöm hozzá, és ha megszólalok, akkor tuti beszólok neki és/vagy lenyomok egy sallert.
Postscriptum: A Volvonak (amiben ültünk) behorpadt a jobb hátsó sárvédője, a Renault eleje és a két első sárvédője tört össze.
További híreink röviden:
- B nemsokára jön haza. Már csak órák kérdése. Jó utat, és Isten hozzott B!
- M végre talált munkát. Dolgozik, és korán kell. Szegény reggel 7-re jár melóba, és hullafáradt, mire hazaér.
- 24. -én megyek haza Pécsre. Asszem több mint egy hónapja nem voltam otthon.
Noennyi. És most stílusosan (bár már volt itt) Hexstatic „Auto” című száma, az idepasszoló klippel. Kéretik utánna olvasni (például ITT). Már ha érdekel.
Hexstatic – Auto
Posted by aui on December 17th, 2009 :: Filed under blog,goingout,music,napibetevő
You can leave a response, or trackback from your own site.
Facebook comments:
