Alapvetően rohanós napokat élek. Ezen a héten tetőzött annyira, hogy már haza is vittem a feszültséget, pedig ezt eléggé utálom. Nem vagyok egy túlságosan feszült, vagy ideges gyerek (khmm, mint az köztudott), de besokalltam, hogy 95%-ban van tele a calendarom. A maradék 5% az ebéd.

Persze ez a projekt alapú meló már csak ilyen, és mindig ilyen is marad. Amikor az előző cégemnél dolgoztam, akkor is rengetegszer előfordult, hogy hetekig nem volt munkám aztán egyszer csak becsapott a ménkő. Hát, ahogy elnézem itt is ez van. Illetve remélem csak, hogy ez a völgy előtti hegy, és nem a fennsík. Már ha egyáltalán érthető ez a hasonlat.

Szóval sok a meló, de azt látom, hogy mindenkinél. Illetve azok az emberek, akikkel naponta beszélgetni szoktam mostanában eltűntek. Január, újév, újkezdet, teljes pörgés. Ez vagyon. Remélem a jövő hónaptól már beindul a szociális élet, mert különben kurva világ lesz.

Amúgy meg januárban megint voltam Cinetrip-en a Gellértben. Megint valami olyan rohadt jó élményt volt, hogy teljesen felfrissültem annak ellenére, hogy az volt zsinórban a harmadik vagy negyedig bulim. Persze a 38 fokos víz helyrerakott rendesen. A következő február elején lesz, de tippem szerint azt kihagyom. Majd márciusban megint belevetem magam, viszem M-et is, aztán csinálunk egy fasza tavaszvárót.

Addig meg itt van nektek Kanding Ray. Francia születésű német zenész, nálam 3 évvel idősebb. Amolyan „melegvízben csücsülök, kint fagyos hideg van és sötét és esik a hó” típusú zene. Széttorzított pad-dal, pont ahogy a papa szereti. Valahol Autechre, Fennesz és Jetone között figyel és próbálja elvonni a figyelmedet. Szerintem hagyd. A vége künönösen szép…

Kangding Ray – A Protest Song

---

Posted by aui on January 22nd, 2010 :: Filed under blog,goingout,music,napibetevő
You can leave a response, or trackback from your own site.

---