ablog
isolated notes exposed

take phuket

Hát, talán az egész utazásból Phuket szigete volt az egyetlen olyan állomás, amit kihagyhattunk volna. Igaz, akkor buktuk volna a Phi Phi szigetre menő túrát is, ami cserébe elég nagy élmény volt.

Jpeg

Első körben az volt a probléma, hogy Samuiról Phuket-re sokféleképpen el lehet jutni, ebből talán a buszos utazás a legkényelmetlenebb. Na, mi erre vállalkoztunk. A jegy 550 Baht volt fejenként Samui-ról Phuket town-ig. A szállásunkon felvettek minket, kivittek a kompállomásra, majd felszálltunk a kompra és a másik oldalon beszálltunk a buszba. Ez a busz elvitt minket Surat Thani-ig, ahol kiraktak minket egy isten háta mögötti kis fakajibába, ahol várnunk kellett kb. 20 percet, amíg megérkezett egy tuk-tuk, és bevitt minket a városba egy nagyobb, de még mindig borzasztóan pici irodába. Itt mondták, hogy 1 óra várakozás, és jön a busz. Elindultunk páran reggelizni, mire utánunk jöttek robogóval, hogy menjünk gyorsan vissza, mégiscsak mindjárt jön a busz. Visszamentünk, és mondták, hogy van direkt Patong járat is (Patong Phuket egyik tengerpartja, ahol a szállásunk volt). Kifizettünk 300 Baht-ot fejenként és felültünk a buszra, ami cserébe minden bokor mellett megállt, ami elég kellemetlen volt, mert reggeli nélkül vágtunk neki az útnak és ekkor már elég éhesek voltunk. Volt egy nagyobb, 20 perces megálló valahol az egyik nemzeti park környékén, ahol mindenki elrohant WC-re és bevásárolni a közeli Tesco-ba (borzasztóak voltak az előre elkészített szendvicsek). Végül este 6 magasságában értünk be Phuket town-ba, ahol mondták, hogy hát, eddig jön ez a busz, és kezdjünk a kis papírkánkal amit akarunk, de ők nem mennem Patongra. Itt jöttünk rá, hogy elég rendesen átvertek minket Surat Thani-ba, lényegében eladtak nekünk egy másik, ugyanolyan buszjegyet Phuket Town-ig. Persze telefonon nem lehetett már őket elérni, de hát mit is csinálhattunk volna. Lesson learned. Lényegében ennyi átveréssel megúsztuk a Thaiföldi túrát, ami szerintem elég jó arány. A szállásra 7 óra magasságában érkeztünk meg hulla fáradtan (kb. 12 és fél órás utazás után), ahol még volt egy kis kavarás a szobákkal (2db 2 hálószobás lakosztályt foglaltam, de csak egyet készítettek elő, ráadásul az egyikben melegvíz sem volt az első nap), de egy vacsora után (a szálloda étteremben) nagyjából rendbejöttünk.

Jpeg

Másnap reggel hajnalban indultunk egy befizetett útra (talán összesen három ilyen programunk volt, bár a Siem Reap-i tuk-tukot nem biztos, hogy ide sorolnám, az inkább az ottani szállás külön programja volt, mintsem egy utazási iroda által hirdetett út), de nem bántuk meg. A túra egy hajótúra volt a Phi Phi szigetre és a környező kisebb szigetekre, megtűzdelve könnyű-búvárkodással, ebéddel, napozással, úszással és majometetéssel. Én eddig nem hittem el, hogy létezik AZ a fehér homokos tengerpart AZZAL a türkizkék tengerrel és AZOKKAL a pálmafákkal. Pedig van és ott voltunk (meghitt magányunkban 1500 másik turistával).

P1010966

A snorkeling nekem külön érdekes volt, mivel még soha nem volt benne részem. Az első 5 percben pánikrohamot kaptam, amit aztán sikeresen leküzdöttem és utána már nyugodtan vettem a levegőt. A kísérőink banánt adtak nekünk, amit a kis színes halak a kezünkből ettek meg és körbeúsztak minket. Gyűjtöttünk pár kagylót is, amit frankón visszadobatták velünk a tengerbe, kiderült ugyanis, hogy a korall és/vagy kagylócsempészetet 40.000 Baht (kb 280K HUF) és/vagy (ismétlem ÉS/VAGY) 4 év börtön. Azért egy párat hoztunk haza.

P1020022

P1020087

Este bementünk a városba. Ha nekem mostantól azt mondja valaki, hogy Budapesten nagy az éjszakai élet, én kiröhögöm. Kb 5 utcán keresztül nem volt más, csak kocsma kocsma hátán és rúdon vonagló nők, a látkép megspékelve még néhány utcai táncossal és transzvesztitával. Be is tértünk egy hihetetlen lebujba megnézni egy ping-pong show-t. Hát, életünk talán legdrágább sörét ittuk meg egy olyan helyen, ahol csótányok rohangáltak a földön a sötét teremben, a színpadon pedig egy nő borotvapengéket húzott elő a vaginájából. Kb 40 percet voltunk bent, de szerintem mindenkiben maradandó élményt hagyott ez a bő fél óra, és nem a jó értelemben.

Másnap hesszeltünk egy kicsit a tengerparton (szép, méteres hullámok voltak), a szálloda medencéjében, este pedig elmentünk egy Ladyboy show-ra. Az egész tranzakció kb ugyanannyiba került, mint az előző esti lebuj, de itt hihetetlen színvonalas show-t kaptunk érte. A lányok (ex férfiak) elég rendesen meg voltak csinálva, a ruhák és a díszletek szépek és monumentálisak voltak. A táncon és a playback-en azonban van még hova fejlődniük, de hát ez csak aranyosabbá tette az előadást. Utána fotózkodás a művésznőkkel és egy laza vacsora ismét egy bar-ban (ahonnan ismét haza lehetett volna vinni a bárpultos lányokat).

P1020231

P1020247

Másnap reggel indulás a reptérre és irány ismét Bangkok. Mintha már ismerős helyre érkeztünk volna (a szállásunk bár szerény volt, de közel volt az első szállásunkhoz). Másnap elnéztünk a Lumpini parkhoz, és a közeli Siem Square-re. Érdekes volt, de nem hagyott túl nagy nyomot (mondjuk kb már mindenki a harmadik élmény-tartáját töltötte meg Phuketen, így elég sokkolónak vagy gyönyörűnek kellett volna lennie bárminek is, hogy felkeltse az érdeklődésünket). Délután még bevágtunk pár sört, elköltöttünk egy csomó pénzt baszokra meg egy-egy utolsó masszázsra, és beszálltunk a taxiba. Sikerült kicsit illuminált állapotban megérkeznem a reptérre, aminek hála lényegében végigaludtam a Bangkok-Cairo utat. Most Cairóban hesszelünk és van még másfél óra a gép indulásáig. Már csak pár óra, és hazaérkezünk.


Posted by aui on November 23rd, 2013 :: Filed under thailand,travel
You can leave a response, or trackback from your own site.

Leave a Reply

Type your comment in the box below: